A Kevélyek, azaz a Nagy-Kevély, Ezüst-kevély és Kis-Kevély a Pilis déli legmagasabb kiemelkedései (még Gödöllő környékéről is láthatók). Az úton különlegesen szép kilátó-helyek, régi kőbánya, barlangok találhatók.
Kocsival legcélszerűbb Ürömön, a templom környékén, vagy a derékszögű kanyar melletti parkolónál megállni.
Innen ki lehet sétálni a Deák Ferenc utca nyugati végéhez, ahonnan már látszik a
Nagy-Kevély csúcsa és az Ezüst-Kevély oldala.
A tanösvény a Deák Ferenc utca lezárt végénél indul fel a Kő-hegy oldalában az Ezüst-Kevély felé.
A Kő-hegy
A tanösvény a két birtok közötti fasorok között indul.
A tanösvény "Karsztbokor-erdő" állomása
A földutat keresztezve és a pincék közelében elhaladva folytatódik az ösvény
Majd egyre meredekebbé válik (ez az egyik legmeredekebb szakasza az egész útnak)
Fent egy magasles mellett haladunk el.
Majd egy "kereszteződés" után felérünk az Ezüst-Kevély oldalához.
A tanösvény balra, a régi kőbánya felé indul.
A fentebbi ösvényen láthatjuk Borosjenő és Üröm régi határkövét.
Balra egy kiemelkedésen visszatekinthetünk a Kő-hegyre
Ezután elérünk a régi bánya bejáratához
Visszatekintve
A kemény homokkő olyannak tűnik, mintha betonnal lenne kiöntve, ami később megsüllyedt volna
A terület nyugati végénél láthatjuk a Papp Ferenc-barlang hasadékát
Itt egy ösvény a déli lejtőhöz indul, ahonnan ráláthatunk Ürömre (látszik a tanösvény csatlakozási pontja is) és Pilisborosjenőre.
Illetve itt visszatekinthetünk a tanösvény csatlakozási pontjára is.
És visszatekinthetünk kicsit fentebbről a homokkő-konglomerátumra.
A homokkő oldalánál, egy keskeny ösvényen is felkapaszkodhatunk a hegyre (nem kell visszafelé kerülnünk).
Itt egy különös sziklafalhoz érünk.
Érdemes azonnal bentebb, a piros jelzéshez menni, és nem ezt a meredek, csúszós ösvényt választani (ami a barlang hasadéka fölé visz).
A benti ösvényről, szinte azonnal megkereshetjük a hegy oldalát, egy kis tisztást, ahonnan visszatekinthetünk a kőbányára, illetve a Kő-hegyre.
Ráláthatunk a Hármashatár-hegyre.
Egy ösvény az Ezüst-hegy oldalánál halad.
A P jelzés kicsit bentebb halad.
Majd a jelzés is bele torkollik a hegyoldalon vezető ösvénybe.
Ennek a környékén (kicsit bentebb) találjuk a régi "TTE kunyhó" maradványait.
Az út többnyire a hegyoldalon vezet.
A fák mögött néha megpillantjuk a Nagy-Kevélyt.
A P és P■ utak kereszteződése.
A P■ úton Pilisborosjenőről, a templom közeléből lehet (egy rövid, de meglehetősen meredek úton) ide felérkezni.
Felfelé haladva több, hegyoldali tisztás mellett haladunk el.
Az út egyre meredekebbé válik.
Még egy tisztás, ahonnan az Ezüst-Kevélyre is visszatekinthetünk.
A Nagy-Kevély csúcsa közelében különleges a kilátás.
A távolban a Megyeri-híd is látszik.
Mögöttünk az Ezüst-kevély; alatta Pilisborosjenő házai.
Üröm felé látható a tanösvény becsatlakozási pontja (az oszlopnál).
Pilisborosjenő mögött rálátunk a Hármashatárhegyre, sőt, a Gellért-hegyre, a János-hegyre és a Hárshegyre is (valójában a Vöröskővári kiemelkedésre is).
Lent az "Egri-vár" maradványai (itt forgatták az Egri Csillagok film több jelenetét).
Nyugatra Pilisvörösvár.
Észak-Nyugatra pedig a Ziribár, mögötte a Pilis-hegy (a régi kőbánya bontásával),
kicsit jobbra pedig a Hosszú-hegy felénk eső, Ziribár mögötti vonulata.
Kicsit közelebbről a Ziribár és mögötte Pilisszántó.
Tovább haladva, a csúcs közelében egy siklóernyős helyet találunk (valaki éppen landol).
A csúcson a régi kilátóhely maradványai.
A P út a Kevély-nyereg felé vezet tovább.
Az útról megpillantjuk a Kis-Kevély csúcsát. (A Ziribár és a Hosszú-hegy között és mögött pedig a Pilis-hegyet.)
Pesthidegkút felé (kb. középen), a Virágos-nyereg mögött a Vöröskővár kiemelkedése; jobbra pedig a János-hegy és a Hárshegy kilátói.
Újabb pihenő a hegyoldalban.
Majd a Kevély-nyereg pihenője.
Visszatekintve.
Elhanyagolt kő-padok.
A S jelzésen a Kis-Kevély oldalában lévő Mackó-barlanghoz kanyarodhatunk el. (De utána ugyanide vissza is kell kapaszkodnunk.)
Az S jelzés a kékkel közösen indul, majd balra letér.
Egyre meredekebben halad lefelé.
Majd eljut a Mackó-barlanghoz.
A barlang.
Innen a legegyszerűbb, ha visszamegyünk a Kevély-nyeregbe. (Az S úton továbbhaladva hamarosan Csobánkára érnénk.)
A nyeregből kövessük a zöld jelzést.
A zöld útról később leválik a P■ jelzés, ami egy eseménytelen erdei úton felmegy a hegygerincre.
A Z jelzés egy széles erdei út.
Elérjük a Zöld-barlang pihenőjét.
A pihenőtől kicsit rálátunk Pomázra, Szentendrére és Budakalászra is.
A Lajos-forrás környéki hegyek (a nagy a Bölcső-hegy); jobbra pedig a Nagy-Csikóvár szabályos csúcsa.
Előttünk Pomáz széle, a Mesélő, és mögötte a Kő-hegy.
A pihenőtől a Zöld-barlang tisztásához egy kis ösvény vezet.
A barlang a csúszós ösvényen közelíthető meg.
Visszatekintés a barlangtól.
A barlangtól tovább haladhatunk a Z jelzésen.
A Z jelzésről a felfelé vezető Z+ jelzésen elkanyarodhatunk a betemetett Szabó József-barlang felé.
Fentebb a Z+ csatlakozik a P■ jelzéshez.
A P■ jelzésről egy íves földúton kell lefelé kanyarodnunk, ami visszatekintve ilyen.
Újabb kanyar után a földút a hegyoldalban vezet, majd végül elhalad egy magasles mellett.
Az útról fentebb leváló ösvény kőhalmok közé ér.
A barlang bejárata hátulról.
A befalazott Szabó József-barlang bejárata.
A keleti oldalon a kőhalmok "bejárata".
Innen visszajuthatunk a földútra, ami ismét egy magasles mellett halad el.
A hegy északi oldala...
Akár a lenti zöld jelzésen, akár a földúton, a Monalovac aljára érünk, amelyet egy ösvényen meglátogathatunk. (A Monalovacon feltételezi Lánszki I. a régi Budavárát.)
A Z jelzés lent elhalad egy emlékhely mellett.
A kis hegy a fák mögött.
Z jelzés betorkollik a hegy alja körül vezető földútba. (Innen is fel lehet menni a hegyre, de inkább érdemes
jobbra tovább haladni.)
Ha a Szabó J.-barlangtól érkezünk, akkor kb. ide érkezünk. Innen egy viszonylag széles ösvény vezet fel a hegyre.
Erről az oldalról érkezve, fent a Lánszki I. csapata által kibontott sziklákhoz érkezünk.
A faragott kőfal.
A kőfal teteje.
Az akna.
A hegytetőn különös, hepehupás kőhalmok.
A régi (feltételezhető) patak öble (ahol még mindig megmarad a víz) és meder-nyoma.
A hegy csúcsa, a magassági ponttal és egy régi kilátóhely maradványaival.
(Valamint egy különös fával.)
Innen (a kőfalakat megkeresve) érdemes ugyanazon az ösvényen vissza, lemenni.
A Monalovac alját megkerülve, megkereshetjük a hegy északi felén az Ingókő maradványait.
Az út egy hasadék mellett halad el.
Majd az út mentén találunk egy sziklát (visszatekintve)
A sziklától körbepillanthatunk
A Lajos-forrás környéke, és jobbra, a Csikó-vár csúcsa.
Visszafelé az Ezüst-Kevély hegyoldala és a Nagy-Kevély.
Pomáz városszéli házai és a Mesélő.
A pomázi Kő-hegy.
Az Ingó-kő (maradványa) csak nehezen található meg; a jobboldali keskeny ösvényen kell elindulni.
Egy, alig észrevehető ösvény vezet a sziklához.
(Ha az Ingó-kőnél vagyunk, sem a fenti ösvényen, sem a lentebbi földúton haladók általában nem vesznek észre...)
A ledőlt maradvány most így néznek ki.
A Monalovac alatti bokros fennsíkon (ahol Lánszki I. a régi Alba Regiát feltételezi) földutak haladnak.
Egy mocsarasabb kis rész.
A Lajos-forrás hegye (Bölcső-hegy) és a Csikó-vár ebből a szögből.
Az Ezüst-Kevély és Nagy-Kevély a visszaúton.
A Monalovacot visszafelé megkerülve a házak előtt elindulhatunk felfelé az ösvényen.
A hegy aljáról csak földút és ösvény vezet át a hegy másik oldalára. A földút fentebb elvezet jobbra egy kőhalom mellett, majd ösvénnyé keskenyedik.
Egy, a hegyoldalán vezető út végül rávezet a P jelzésre, ahonnan visszajuthatunk a tanösvény csatlakozási pontjához.
Érdemes a visszaút előtt átmenni a Kő-hegyre.
Ehhez lefelé kell haladnunk a P jelzés földútján, majd jobbra találunk egy táblát és mögötte egy keskeny ösvényt.
